

Nádorváros I., Jancsifalu
C05 Nádorváros I., Jancsifalu
Nádorváros Győr egyik legpolgárosodottabb, központi kerülete (3. kerület). Jancsifalut Nádorvárostól az ide betelepülő gyárak tömbje választja el. A még ma is működő gyárnegyed félkaréjban öleli körbe a kertvárosias városrészt. Jancsifalu kifejezés a régóta itt élő, idősebb lakosok számára jelent meghatározó életteret. Jó lakóközösségek, kedvesség és nyugodtság jellemzi az itt lakókat.
Bevezetés az I. kötethez
A városok, városrészek életét a társadalmi viszonyokon túl az ott élő emberek és az általuk megépített környezet határozza meg. A város egy olyan színtér, amelyet egyes emberek meghatározott társadalmi viszonyok mellett a közösség által hoznak létre. Az épített környezet pedig a közösség műtárgyakban megjelenített lenyomata. A kor társadalmának
fejlettségét, illetve technikai szintjét, vagy ami talán ennél is fontosabb: az életérzéseket, életvezetést, végső soron az ember jeleníti meg. A településeken megvalósuló élet, az épített környezet minősége jelentősen függ az ott élő közösségek versenyszellemétől és alkotó erejétől, vagyis a kultúra megőrző és kultúrateremtő erejétől. A településen az utca közösségének kialakulása, illetve annak egy-egy nagyobb csoporthoz való integrálódó képessége nagyon jól megfigyelhető Nádorváros kiépülésében.

Ízelítő programjainkból
Közösségi tervezés
– 1. ALKALOM –
Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola 2023. március 23.
Tátrai Ádám Gábor, okleveles építészmérnök, ellátogatott 2023. március 23-án a Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskolába, ahol megismertette a 7.d osztályos fiúkkal a közösségi tervezési tevékenységet.
A ménfőcsanaki fiúk megismerkedtek az épített környezettel és annak fontosságával, valamint a demokratikus tervezési metódus módszertanával. Az elmélet átadása után lehetőséget kaptak a véleményük kifejezésére az épített környezettel kapcsolatban. Számos magyar és nemzetközi kortárs köztéri utcabútor és építmény fényképének a bemutatásával lehetőség nyílt arra, hogy a csoport átbeszélje a közösségi helyszínek funkcióit. A fényképek segítségével könnyedén felfedezhették a közösségi terek lehetőségeit, és így képet alkothattak arról, hogyan használnák a nekik tetsző építményeket a saját célterületükön.
– 2. ALKALOM –
Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola 2023. március 27.
Beiermeiszter-Nagy Fanni, okleveles építészmérnök, 2023. március 27-én a Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola 7.d osztályos lányait vonta be a közösségi tervezési tevékenységbe.
A közösség tagjai szintén kifejthették véleményüket a közösségi helyszínek funkcióiról, a magyar és nemzetközi kortárs köztéri utcabútorok és építmények fényképeinek segítségével. Az átbeszélést követően a csoport közösen megtárgyalta, hogy a célterületükön belül melyek azok a helyszínek, amelyek ideálisak lennének közösségi helyszínnek. A választásuk két lehetséges színtérre esett, egyrészt az iskolájuk területére, másrészt a Bezerédj-kastély parkos, ligetes térségére.
A közös munka és tervezés eredményeként erősödött a résztvevők közössége. Az együttműködés során felszínre kerültek a közösség igényei és értékei, lehetőséget adva a diákoknak arra, hogy beleszóljanak a saját életüket érintő kérdésekbe és érvényesítsék az érdekeiket.
– 3. ALKALOM –
Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola 2023. április 10.
Beiermeiszter-Nagy Fanni és Tátrai Ádám Gábor, okleveles építészmérnökök, 2023. április 10-én ellátogattak a Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskolába, ahol a korábbi két alkalmon részt vevők megismerhették egymás véleményét, továbbá pontosították az építmény tervezett funkcióját, és végül közösen határoztak az építmény helyszínéről. A választott helyszín az általános iskola mellett elhelyezkedő Bezerédj-kastélypark lett.
A diákok közös tervezéssel, beszélgetéssel és véleménynyilvánítással mélyebb megértést nyertek egymásról, amelynek köszönhetően erősödött a közösségük.
– 4. ALKALOM –
Bezerédj-kastély park, játszótér 2023. május 09.
Beiermeiszter-Nagy Fanni, Németh Dávid és Tátrai Ádám Gábor, okleveles építészmérnökök, 2023. május 9-én, a tevékenység záró eseményeként, ellátogattak a ménfőcsanaki fiatalokhoz. A foglalkozás ezúttal a Bezerédj-kastélyparkban, játszótéren zajlott.
A diákok 4-5 fős csoportokban dolgoztak, ahol közösen építhették meg a saját elképzelésük szerinti térbútort. Ehhez a vállalkozók apró fa gerendákat biztosítottak. A kész maketteket a csapatok később bemutatták kortársaiknak, és megosztották gondolataikat a tervezési folyamatról, az építmény használatáról és a parkon belüli lehetséges elhelyezési helyszínekről.
A csapatmunka, a kreatív gondolkodás és az építés még inkább összekovácsolta a közösséget, elősegítette az együttműködést és erősítette a helyi identitásukat.
VÁROSRÉSZI MONOGRÁFIA
"MÉNFŐCSANAK ÉS GYIRMÓT VÁROSRÉSZ KÖZÖSSÉGEI"
CÍMŰ KÖNYV BEMUTATÓJA
Bezerédj-kastély Művelődési Ház 2023. június 05.
A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér 11 kötetből álló várostörténeti monográfiát jelentetett meg. A kötetek az egyes városrészek történetét az aktuális és időben változó közösségeken keresztül mutatják be olyan módon, hogy mind az ott élőknek, mind pedig a település iránt érdeklődőknek élmény legyen olvasni. 2023. június 5-én a ménfőcsanaki Bezerédj-kastély Művelődési Házban találkozhattak az érdeklődők Bősze Leventével és dr. Laczkovits-Takács Tímeával a kötet szerkesztőivel, akikkel dr. Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató beszélgetett. A könyvbemutató során kiderült, hogy a szerzők helyi születésűek. A falu közösségi életének története példaértékű, amelynek méltó áttekintése a megjelent könyv. A szerzők elmondták, hogy nagy részben Győr Megyei Jogú Város Levéltárának anyagára, illetve annak Műszaki Levéltári irataira támaszkodott, de a Győrben kiadott korabeli újságokban kikutatott cikkek adták munkájának vázát. Sok helybélit is felkerestek, hogy a lakók a saját történeteikkel is találkozhassanak a kötetben Sok olyan információt is hallhattunk, ami a kötetbe sajnos már nem fért bele. A rendezvény sikeressége bizonyította, hogy a helyismereti köteteknek és a győri történeteknek van helyük a mai rohanó világba. Az emberek szeretnek történeteket, tapasztalatokat megosztani egymással, beszélgetni a rég múlt dolgairól így hagyományozva egymásra saját történelmük egy kis részét. Aki élt a lehetőséggel felmérhette a tudását a városrészhez kapcsolódó kvízzel, és jutalmul egy kötetet vihetett haza.

1. A városrész a 19. század előtt, illetve a 19. század első felében
Az Árpád-kori kori vár kiépülésével párhuzamosan a püspökség erődített székhelye körül kisebb települések alakultak ki. A középkori vártól déli irányban, a mai Nádorváros táján feküdt Kertesszer és Királyfölde. Királyföldétől nyugatra Adalbert falva (földesúri, azaz Szt. Adalberti prépostság hatósága alatt, illetve a Johanniták birtokaként). A hódoltság korában a török portyázások elnéptelenítették ezeket a településeket.
A török elleni védelem megkövetelte katonai előőrsök felállítását, elsősorban a katonai felderítés, illetve a kereskedők szabad közlekedése és áruiknak biztonságos szállítása céljából. A mai Nádorváros területén állt egy ilyen kisebb őrhely a Fehérvárra vezető út mentén az ún. Tarisznyavár. A 17. században a katonai hatóságok a mai Kálvária dombon kivégzőhelyet (bitófát) állítottak fel, amelyet a 18. század elején Heister Sigbert győri várkapitány távolíttatott el, így helyt adva a Kálvária felépítésének. A Puszta-Majorok városrész kialakulása a hódoltság utáni időkre, a 18. századra tehető. A szórványosan felépült majorok mellett a városba délről bevezető utak mentén a
korabeli katonai térképek már kiépült utcákat is ábrázolnak. Meszlényi János alispán 1744-ben a Fehérvári kapu előtti mocsarat feltöltette és ott majort rendezett be. A Fehérvárra, Veszprémbe, illetve Pápára vezető utak mentén majorszerű lakóingatlanok alakultak ki, egyenként néhány hold nagyságú földterületen. A majorban élők a szántóföldön megtermelt piacra kerülő terményen túl a konyha számára szükséges nyersanyagot, illetve az állatok takarmányát is előállították. A majorhoz több melléképület: istállók, baromfiólak, magtár, góré, szénapajta, verem, pincék és kút is tartoztak. A nagyobb lakóingatlannal felépült majorban gyakran 2–4 család elhelyezésére alkalmas lakóterület állt a családtagok és cselédek, vagy a bérlők rendelkezésére. A kerületet falusias elrendezés, csapadékos időben sáros, szárazságban poros utak jellemezték.
© 2023 by Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér created by:

