Nádorváros II.
C06 Nádorváros II.
Nádorváros nyugati része a hagyományos, kertvárosi, családi házas övezet, amelyben megtalálható a századfordulós villanegyed és a hatvanas években és az újonnan épített sorházas beépítés is. A város egyik legdinamikusabban fejlődő, átalakuló és legnagyobb presztízsű negyedéről van szó. Nádorváros II. legnagyobb értéke a centrumhoz való közelsége, a közösségi élet helyszíne a kívül és belül is megújult Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.
Bevezetés az II. kötethez
Nádorváros fejlődésében a Limbeck telepen nyitott új utcák visszafordíthatatlan folyamatokat indítottak el. A Belvároshoz közel eső részeken a város beruházásában felépített emeletes bérházak modern lakásaihoz hasonló komfortfokozatú családi házas övezetet kellett létrehozni. A város vezetése a városi tulajdonban lévő telkeken kialakított házhelyekre képzelte el a tisztviselőtelepet, ahol az előírt magasföldszintes, modern házak már az új polgári trendeknek is megfeleltek. A városrész fejlődéséhez a kerület közössége, az itt szerveződött civil egyesület, a Nádorvárosi Keresztény Polgári Kör jelentősen hozzájárult. A polgári kör figyelme kiterjedt az oktatásra, a szociális gondokkal küszködők támogatására. Az egyesületben minden felvetést megbeszéltek, megvizsgálták annak jogosságát, a megoldási javaslathoz felmérték a város viszonyait, és csak a város lehetőségeinek számbavétele után kérték a hivatalok segítségét.
Ízelítő programjainkból
1. A Tisztviselőtelep kiépülése
A városrendezés gondjai az 1930-as évek végére megsokasodtak. A bürokrácia hosszadalmas útvesztői, a nagy számban egymás után nyíló utcák kapcsán keletkező garanciális hibák halmaza nehézkessé tették mind a pótlólagos kivitelezési munkákat, mind az ügyintézéseket. A kisajátítások, a város pénztelensége által okozott nehézségek, lassították a fejlesztéseket és sok konfliktushoz vezettek. A látleletet a helyi lap a következőképpen fogalmazta meg:
„tudván, egyre jobban sürgetik az utcák nyitását, ne feledjék, hogy az utcanyitás mindig nagy terhet hárít a telektulajdonosokra. Viszont az épületekkel ritkán tarkított, földszintes házakkal alig beépített utcanyitások a városra rónak új és nyomós terheket, mert a burkolatok, a vízvezeték, a gáz, a csatorna, a villamos berendezésék, a fásítás nemcsak az utca menti telek tulajdonosokat, hanem a várost, mint közületet is erősen érintik. Kérdés, hogy mindenütt elbírják-e az érdekeltek a közművek hatalmas költségeit. Mivel az utcanyitásokat túlnyomó részben a külvárosok kérik, számolni kell azzal, hogy a közműveket csak abban a minőségben és mértékben lehet rájuk róni, amint azt teherbíró képességük megengedi. A városszabályozási terv fogja megmondani, hogy a kertes, földes, vagy udvaros, mezőgazdasági városrészek nem kérhetnek olyan költséges útburkolatot, mint a sűrű lakosságú belső városrészek. Tisztában kell lenni avval is, hogy ajándékba semmiféle közművet nem lehet, kapni. Ellenszolgáltatás nélkül nincsen közmű, nincsen városszabályozás. 12 Városrészek születése: Nádorváros, Jancsifalu Az új városrendezési törvényt új építési szabályrendelet fogja követni. Egyik éppen olyan fontos lesz, mint a másik. A városrendezésről szóló törvény alig fogja siettetni az utcanyitások keresztülvitelének tempóját, az érdekeltek részéről nagyobb áldozatot követel, a város részéről pedig költségvetési lehetőséget ad. Az általános városrendezési terv még nem kész, a részletes még kevésbé. Bizonyos tehát az, hogy az utcanyitások abban a tempóban lehetségesek, amelyet a város költségvetése
megenged.”
© 2023 by Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér created by:
