Gyárváros
C11 Gyárváros
Gyárváros létrejötte száz évvel ezelÅ‘ttre nyúlik vissza. A gyárvárosi identitás meglehetÅ‘sen erÅ‘sen jelen van. A városrészt jelképezÅ‘ elemek többsége a Mátyás király tér és környékéhez, a városrész szívéhez köthetÅ‘. Közösségi programok szempontjából fontos helyszínek a Gyárvárosi fiókkönyvtár, Dongó, Pajta. Az Audi Aréna és az ETO Park mellett a korcsolyapálya és az állatkert is ebben a városrészben található. EbbÅ‘l is látható, hogy a városrész nagyon színes tárházát nyújtja a közösségek létrejöttét támogató helyszíneknek és foglalatosságoknak.
Bevezetés
Magyarországon a 19. és a 20. század fordulóján az ipari forradalom térhódÃtásával párhuzamosan a munkásság ide számÃtva a kisipari munkásokat is néhány tÃzezres csoportból több mint egymilliós osztállyá vált. Családtagokkal együtt 1910-ben létszámuk elérte a 2,5 milliót, ami a teljes magyar népesség 13%-a volt. A kialakuló munkásság összetételét az ipar szerkezete
határozta meg. JellemzÅ‘ volt a nehézipar és am nagyvállalati forma, ezért magas volt a szakmunkások aránya (kb. a munkásság fele). Jó bérezésben részesültek, és kispolgári szinten élhettek. JelentÅ‘s részük a Monarchia nyugati részébÅ‘l vándorolt be, fÅ‘ként németek és csehek. A városi munkásság körében az aszszimiláció a századfordulón felgyorsult. A betanÃtott és a segédmunkások bére mivel hatalmas létszámban álltak rendelkezésre alacsony volt. A nÅ‘i munkaerÅ‘ alkalmazása csak a XX. század elején kezdett növekedni, a könnyűipar (pl. textilipar) fejlÅ‘désének megindulásával.
ÍzelítÅ‘ programjainkból
1. A közösség társadalmi és ipari keretei
KiemelkedÅ‘en fontosnak számított egy gyártelep létesítésekor, hogy rendelkezésre álljon a fejlÅ‘dést, bÅ‘vítést lehetÅ‘vé tévÅ‘ további szabad földterület. ElsÅ‘ként a Budai úton jelentek meg a nagyobb gyártelepek, 1868-ban a GyÅ‘ri Légszeszvilágítási Rt. (Gázgyár); 1884-ben a GyÅ‘ri Szeszgyár és Finomító Rt. 1888-ban Kojanitz Károly vegyészeti gyárat épített, majd idetelepült az 1896-ban megalakult Magyar Waggon és Gépgyár Rt. A Fehérvári út melletti telkeken megindult egy pamut- és gyapjúszövÅ‘gyár építése Julius Leon alapításában, a textilipar bázisára alapult 1905-ben a Grab M. és Fiainak „viaszosvászon” gyára, több millió koronás befektetéssel. Az 1910-es évek közepén létesült a Magyar Ágyúgyár Rt. hatalmas ipartelepe, és a vízi szállítást lehetÅ‘vé tévÅ‘ Iparcsatorna. A gombamód szaporodó gyárak felsorolása csak jelzésértékű, nem törekedtünk teljességre, de a helyzetre jellemzÅ‘ volt, hogy a háborús konjunktúra idején 1917-ben már verseny folyt az üres ipari telephelyekért. A korabeli sajtó
is tudósított arról, hogyan versengtek GyÅ‘rben a gyártelkekért az egyes üzemek.
© 2023 by Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér created by:
