Gyárváros
C11 Gyárváros
Gyárváros létrejötte száz évvel ezelőttre nyúlik vissza. A gyárvárosi identitás meglehetősen erősen jelen van. A városrészt jelképező elemek többsége a Mátyás király tér és környékéhez, a városrész szívéhez köthető. Közösségi programok szempontjából fontos helyszínek a Gyárvárosi fiókkönyvtár, Dongó, Pajta. Az Audi Aréna és az ETO Park mellett a korcsolyapálya és az állatkert is ebben a városrészben található. Ebből is látható, hogy a városrész nagyon színes tárházát nyújtja a közösségek létrejöttét támogató helyszíneknek és foglalatosságoknak.
Bevezetés
Magyarországon a 19. és a 20. század fordulóján az ipari forradalom térhódításával párhuzamosan a munkásság ide számítva a kisipari munkásokat is néhány tízezres csoportból több mint egymilliós osztállyá vált. Családtagokkal együtt 1910-ben létszámuk elérte a 2,5 milliót, ami a teljes magyar népesség 13%-a volt. A kialakuló munkásság összetételét az ipar szerkezete
határozta meg. Jellemző volt a nehézipar és am nagyvállalati forma, ezért magas volt a szakmunkások aránya (kb. a munkásság fele). Jó bérezésben részesültek, és kispolgári szinten élhettek. Jelentős részük a Monarchia nyugati részéből vándorolt be, főként németek és csehek. A városi munkásság körében az aszszimiláció a századfordulón felgyorsult. A betanított és a segédmunkások bére mivel hatalmas létszámban álltak rendelkezésre alacsony volt. A női munkaerő alkalmazása csak a XX. század elején kezdett növekedni, a könnyűipar (pl. textilipar) fejlődésének megindulásával.
Ízelítő programjainkból
1. A közösség társadalmi és ipari keretei
Kiemelkedően fontosnak számított egy gyártelep létesítésekor, hogy rendelkezésre álljon a fejlődést, bővítést lehetővé tévő további szabad földterület. Elsőként a Budai úton jelentek meg a nagyobb gyártelepek, 1868-ban a Győri Légszeszvilágítási Rt. (Gázgyár); 1884-ben a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. 1888-ban Kojanitz Károly vegyészeti gyárat épített, majd idetelepült az 1896-ban megalakult Magyar Waggon és Gépgyár Rt. A Fehérvári út melletti telkeken megindult egy pamut- és gyapjúszövőgyár építése Julius Leon alapításában, a textilipar bázisára alapult 1905-ben a Grab M. és Fiainak „viaszosvászon” gyára, több millió koronás befektetéssel. Az 1910-es évek közepén létesült a Magyar Ágyúgyár Rt. hatalmas ipartelepe, és a vízi szállítást lehetővé tévő Iparcsatorna. A gombamód szaporodó gyárak felsorolása csak jelzésértékű, nem törekedtünk teljességre, de a helyzetre jellemző volt, hogy a háborús konjunktúra idején 1917-ben már verseny folyt az üres ipari telephelyekért. A korabeli sajtó
is tudósított arról, hogyan versengtek Győrben a gyártelkekért az egyes üzemek.
© 2023 by Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér created by:
