Likócs, Győrszentiván
C01 Likócs, Győrszentiván
Likócs és Győrszentiván egymástól jól elkülöníthető területtel rendelkeznek. Likócs közel esik a város központjához, míg Győrszentiván elkülönül Győr egészétől. A kertvárosias Likócsot 1954-ben, míg az inkább falusias jellegű, de mára kertvárosias részekkel is rendelkező Győrszentivánt pedig 1970-ben csatolták Győrhöz. Mindkét városrészben élők körében erős a helyi identitás érzés. A közösségi helyszínek: a Molnár Vid Művelődési Ház, a Kossuth Művelődési Ház és a Győrszentiváni fiókkönyvtár.
Bevezetés
Az ember közösségi lény, egymással összefogva tudja legjobban kibontakoztatni egyéniségét, adni tudása legjavát. A közösség minden korban más célokért,
más formában más tevékenységekhez kapcsolódva alakul, de a lényeg ugyan az: az együtt munkálkodás, az összetartozás, a jó dolgokért való összefogás
sikerének, örömének megélése. E volt jelen a szentiváni emberek életében is: írásbeli nyomuk a 19. szá-
zad végétől fellelhető. Egy-egy „hiteles”, karizmatikus egyéniség jó gondolatához szívesen csatlakoztak. Elég rápillantani a tartalomjegyzékre, hogy lássuk hányféle egyletbe, egyesületbe, klubba szerveződtek a különböző korú, érdeklődésű és nemű emberek. Más érdekelte a fiatal fiúkat, mint a lányokat, az idősebb férfiakat és asszonyokat. Évtizedeken keresztül élvezték a színjátszást, hiszen ebben megtalálta a helyét az is, aki énekelni, játszani szeretett, de az is, aki a szervezést vagy a díszletépítést végezte. Az együttlét volt a legfontosabb.
Ízelítő programjainkból
Győrszentiván település rövid története
A rómaiak idején Győrrel kapcsolatban ideiglenes táborozóhely lehetett a község egyik-másik része. Erre utalnak az Újmajorban, Andrásváron, Söprüshe-gyen talált római sírok, edény- és márványtöredékek. Az 1974. évi tereprendezés során a Söprüshegyen végzett régészeti kutatások leleteiből három korszakra következtettek a kutatók: bronzkori településre, a legtöbb leletanyag a későrómai sírokból került elő, de a domb nyugati oldalán Árpád-kori falu maradványaira is bukkantak. A község más területe nem is lehetett alkalmas tartózkodásra, mert mocsaras, nádas terület volt. Győrszentiván nevének első okleveles előfordulásai a 13. század elejére tehetők: „Említtetik legkorábban 1216. évben villa Urukang és 1221. évben, mint Zentivan, másképp Urigang”. A tatárjárás után 1243-ban „Salamon pannonhalmi főapát megveszi az Apor nembeliektől Urucang felét”. A vételről szóló okiratot 1266-ban IV. Béla király is megerősítette. A győri káptalan 1470. évi levelében Martinus de Szentivánként szerepel. A 16. század kezdetétől állandó volt a Szent-Iván név használata.
© 2023 by Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér created by:
