Marcalváros II.
C08 Marcalváros II.
Marcalváros II. nem szimplán egy sűrűn beépített lakótelep, hanem egy sokkal heterogénebb környezet, hiszen megtalálhatóak közöttük a városi belső migrációval és kívülről érkező lakosok egyaránt. Az elégedett lakosok szívesen vállalják marcalvárosi identitásukat.
Bevezetés
Marcalváros, korábbi nevén a Kun Béla lakótelep Győr egyik legfiatalabb városrészének számít, amelyet jellemzően házgyári technológiával felhúzott
sokemeletes panelépületek alkotnak. Habár a tervezése már a hatvanas években megkezdődött, idő kellett hozzá, hogy a két városrész, Marcalváros I. és
Marcalváros II. két ütemben felépüljön. A városrész helyén korábban mezőgazdasági termelés folyt, így például bolgárkertészet terült el.
Ízelítő programjainkból
Bevezető
Győr az ötvenes-hatvanas évekre javarészt kiheverte a háborús pusztításokat, a város ipara és kereskedelme magára talált és rohamosan fejlődött. A gyors fejlődés együtt járt azzal, hogy az új győri polgároknak viszonylag
rövid időn belül lakhatást kellett biztosítani, ez pedig maga után vonta a lakosságszám rohamos növekedését. A korszak kiemelt gazdaságpolitikájának volt köszönhető a győri lakótelepek, így a Kun Béla lakótelep megépítése is. A korabeli sajtó nagy „szocialista sikerként” könyvelte el Győr gazdasági fejlődését, a város növekvő lélekszámát. A városrész neve a rendszerváltozás után, 1991-ben lett Marcalváros ,hiába tiltakozott dr. Göcsei Imre és dr. Rechnitzer János. Úgy vélték, itt a Rába folyt valamikor, nem a Marcal! Marcalváros I. közösségi tevékenysége Marcalváros rendezési tervére 1971-ben Győr Város Tanácsa és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) hirdetett országos és nyilvános tervpályázatot. A bírálat értékelése szerint az Általános Rendezési Terv területfejlesztési javaslata alapján a kiírásban szereplő célkitűzések teljesíthetőségét a
pályamunkák igazolták.
© 2023 by Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér created by:
