Sziget-Pinnyéd Belváros I.
C03 Sziget, Pinnyéd, Belváros I.
Sziget 1905 óta Győr része, de már az egyesülés előtt is városias jegyeket mutatott gyáraival és bérházaival. Sziget egyszerre testesíti meg a kisvárosi miliőt, a kertvárosi beépítést és falusiasnak tekinthető részei is vannak. Pinnyéd a város egyik külterülete, amit fekvése, a várost átszelő folyók miatt meglehetősen elzártnak mondható. 1950-ben csatolták a városhoz. Kertvárosias. A Belváros elkülönül a fent leírt városrészektől, központi szerepköre és városi hangulata elvitathatatlan. A három településrész közül a szigeti identitás a legerősebb. Közösségek tereként remek helyszín a Kisfaludy Károly Könyvtár és Közösségi Tér.
A közösség összetétele
A középkori és tegyük hozzá – az újkori Győr sem alkotott homogén egységet, mint manapság, hanem különböző, területileg és jogi értelemben is elkülönülő
telepek/települések laza halmazában élők egy kis közössége kapott kiváltságokat. Ugyanez vonatkozik a lakosság nemzetiségi összetételére is. Az 1271. évi
kiváltságlevélben szereplő hospesek, vendégek vagy vendégtelepesek „olaszok”, latinusok voltak. Ezt a szót a középkorban az újlatin nyelveket beszélő népek
gyűjtőneveként használták. Ezért így éppen úgy rejthetett a kifejezés franciákat, vallonokat, itáliaikat vagy akár hispániaiakat is. Az Árpád-kori „olaszok” többsége vallonok közül került ki. Településeik az ország számos pontján feltűnnek. Az „olaszok” mellett a németek adták a Nyugatról érkezett „vendégek” legjelentősebb részét.
Ízelítő programjainkból
A közösség összetétele
A győri polgárok között is találunk latin (Hektor, Roland) és német (Wyrunc/Wyrunto) eredetű neveket a 13. század közepén. Ezek a hospesek sajátos jogokkal rendelkeztek már az 1271. évi kiváltságolás előtt is, és ők alkothatták a motorját a győri városfejlődésnek. Idegenek voltak az országban, olyan vendégek, akiknek jogaik vannak. Védelemre szorultak, melyet a királytól remélhettek. Ezek a vendégtelepesek királyi földeken telepedtek meg
a 11–12. században, ilyen királyi föld volt a győri településhalmaz jelentős része, a királyi várispánság tartozéka. Ezen területeken tehát a magyarok és feltehetően szlávok mellett már a középkorban is éltek „olaszok” és németek. Bedy Vince megállapítása szerint a 16. század első felében a káptalani város és a püspökváros lakói szinte kivétel nélkül a katolikus konfesszióhoz Győr belváros közösségének a története tartoztak. A céhszabályzatok is tiltották a más vallásúak felvételét az adott céhbe. Rajtuk kívül azonban zsidó közösség is élt Győrött. Erre enged következtetni az 1567. évi telekkönyv is, amely egy Zsidó utcát is említett.
© 2023 by Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér created by:
